The Clash Nagyv�rosi gerill�k 1976 �prilis elsej�n Joe Strummer gondolt egyet �s elhat�rozta, feloszlatja zenekar�t, az elsõ kislemez�nek megjelen�se elõtt �ll� 101'ers-t. Aznap este ugyanis egy bizonyos Sex Pistols t�rsas�g�ban l�ptek fel, Joe pedig meg�rezv�n az �j idõk szel�t, r�gt�n tudta, neki most punkzenekart kell alak�tania. Ek�zben London egy m�sik r�sz�ben a hasonl� felismer�stõl vez�relt Mick Jones pr�b�lta London SS nevû zenekar�t a punk ir�ny�ba terelni. Kezdetben a k�sõbbi Generation X �s Sigue Sigue Sputnik-tag Tony James basszusozott itt, akinek a hely�t azt�n Jones gyerekkori bar�tja, Paul Simonon vette �t. A zenekar �gyeit a Pistols-menedzser Malcolm McLaren �zlett�rsa, Bernard Rhodes tartotta k�zben, m�g a folyton v�ltoz� tagok k�z�tt megfordult Brian James, a Damned k�sõbbi git�rosa, valamint Chrissie Hynde, a Pretenders �nekesnõje is. A sk�t-�rm�ny sz�rmaz�s� Strummer, eredeti nev�n John Mellor, egy brit diplomata fiak�nt sz�letett T�r�korsz�gban, ahonnan elõbb Egyiptomba, ezut�n Mexik�ba, majd N�metorsz�gba k�lt�z�tt a csal�d. H�sz �vesen viszont m�r London utc�it r�tta, alkalmi munk�kb�l, s�r�s�sb�l �s fûny�r�sb�l tartotta el mag�t �s egy foglalt h�z pinc�j�ben gyakorolt rhythm&blues zenekar�val, a 101'ersszel. A mûv�szeti fõiskol�b�l kimaradt Jones �s Simonon mindketten London fõleg bev�ndorl�k lakta munk�snegyed�ben, Brixtonban nõttek fel. �gy a k�sõbbi Clash-himnusz "White Riot" t�m�j�t szolg�ltat�, '76 szeptember�ben lezajl� Notting Hill-i faji zavarg�sokat Jones a lak�suk ablak�b�l n�zhette v�gig. Strummer m�jus v�g�n csatlakozott az ekkor m�r Clash-re keresztelt London SS-hez, oldal�n a 101'ers m�sik git�ros�val Keith Levine-nel. Levine n�h�ny koncert ut�n drogprobl�m�i miatt kisz�llt a zenekarb�l, hogy azt�n �vekkel k�sõbb majd John Lydon (Johnny Rotten) Public Image Ltd-j�ben bukkanjon fel. A dobokat ebben a korai idõszakban m�g Terry Chimes (g�nynev�n Tory Crimes) p�ff�lte, a Clash klasszikus fel�ll�sa '77 febru�rj�ban a hely�re l�põ Nicky "Topper" Headonnel v�lt v�glegess�. A j�liusban a Pistols elõtt m�r egyszer fell�pett Clash igazi deb�t�l�sa a '76 szeptember�ben megrendezett 100 Club-beli punkfesztiv�l volt, amelyen egyszerre mutatkozhattak be az eddig csak elszigetelten mûk�dõ punkzenekarok, a Sex Pistols, a Damned, a Buzzcocks, a Siouxsie and the Banshees, a Vibrators �s a Clash. A New Musical Express helysz�nen tart�zkod� tud�s�t�ja, Geoff Hill a k�vetkezõket �rta a Clashrõl: "A sz�maik r�videk �s l�nyegre t�rõk… az elõad�sm�djukb�l �gy tûnik, hogy kifejezetten kedvelik a rockzen�t." �s t�nyleg. A Clash nem csak Hillt gyõzte meg, de a CBS lemezt�rsas�g k�pviselõit is, akik '77 febru�rj�ban, miut�n Strummer�k m�r a Sex Pistols h�rhedt "Anarchy" turn�j�n is r�szt vettek, leszerzõdtett�k õket. A h�rom egym�st k�vetõ h�tv�g�n r�gz�tett �s c�mk�nt is a zenekar nev�t viselõ lemezen m�g Chimes dobolt, de ut�na r�gt�n lel�pett, �tadva a helyet Headonnek. Az albumr�l elsõ kislemezk�nt megjelentetett "White Riot" egy�rtelmû �ll�sfoglal�s volt az ekkort�jt Angli�ban egyre ink�bb fokoz�d� fajgyûl�let ellen. Mik�zben Rod Stewart �s Eric Clapton elismerõen nyilatkoztak Enoch Powellrõl, a bev�ndorl�k ellen usz�t� politikusr�l, a Clash r�szt v�llalt a Rock Against Racism kamp�nyban, zen�j�be pedig egyre t�bb fekete elemet vitt be. �gy m�r az elsõ lemezen szerepelt a Junior Murvin-feldolgoz�s "Police and Thieves", amelynek eredetije az "A Ravasz, az Agy �s k�t f�st�lgõ puskacsõ" filmzen�j�ben is hallhat�. A Clash tagjai a Sex Pistols l�tsz�lag c�ltalan nihilizmusm�val szemben megpr�b�lt�k elhitetni, hogy az �ltaluk �br�zolt negat�v jelens�gek megv�ltoztathat�k. T�rv�nyen k�v�li nagyv�rosi gerill�knak tartott�k magukat, akik a t�rsadalmi igazs�gtalans�gok ellen harcolnak. Mindezt olyan elk�pesztõ energi�val �s bele�l�ssel adt�k elõ, hogy nem lehetett k�telkedni a hiteless�g�kben. A '77 v�g�n megjelent elsõ Clash lemezt a CBS amerikai r�szlege nem volt hajland� kiadni, �gy azt�n a The Clash lett minden idõk legkelendõbb import albuma az Egyes�lt �llamokban. A zenekar a Buzzcocks �s a Jam t�rsas�g�ban indult a lemezbemutat� "White Riot"-turn�ra. Mik�zben õk az orsz�got j�rt�k, a CBS a megk�rdez�s�k n�lk�l v�lasztotta ki m�sodik kislemeznek a "Remote Control" c�mû sz�mot. A zenekar erre felh�borod�s�ban a dub/reggae ikon Lee "Scratch" Perry seg�ts�g�vel r�gz�tett "Complete Control" megjelentet�s�vel v�gott vissza, amelyben a mûv�szi szabads�g megnyirb�l�sa ellen tiltakoztak. Ek�zben a t�rv�nyen k�v�li imidzset erõs�tendõ, a Clash tagjainak t�bbsz�r is meggyûlt a baja rendõrs�ggel. Strummert m�g '77 j�nius�ban rajtakapt�k, amint egy k�zter�leten tal�lhat� t�glafalra �ppen a "Clash" sz�t m�zolja fel. A p�ld�tlan gaztett b�r�s�gi t�rgyal�sa miatt Joe k�nytelen volt elmulasztani ugyanakkor esed�kes jelen�s�t Newcastle-ben, ahova egy hotel k�r�ra elk�vetett p�rnahuzat-lop�si �gy miatt kellett volna elmennie. De a t�bbiek sem t�tlenkedtek. Az �ppen unatkoz� Simonon-Headon ritmusszekci� 1978 m�rcius�ban versenygalambokra l�v�ld�z�tt a pr�bahely�knek otthont ad� �p�let tetej�rõl, s a k�t vand�lt csak fejenk�nt 1,500 fontos �vad�k ellen�ben engedt�k szabadl�bra. 1978 nyar�n megkezdõdtek a m�sodik album felv�telei Sandy Pearlman (ex-Blue �yster Cult) ir�ny�t�s�val. A zenekar az amerikai piac ig�nyeinek megfelelõ hangz�st szeretett volna, ezzel szemben a Give 'Em Enough Rope csak Angli�ban �rt el kirobban� sikert. A k�vetkezõ �vben ez�rt k�t amerikai turn�t is bev�llalt a Clash, a k�zt�k maradt idõt pedig a The Cost of Living EP kiad�s�ra haszn�lt�k fel. Ezen szerepel a Bobby Fuller Four "I Fough the Law" c�mû sz�m�nak Clash-�tirata, amit m�g az elsõ amcsi turn� alatt kedveltek meg a sr�cok. M�r az amerikai turn�k sor�n is fõleg R&B elõad�kat h�vtak meg elõzenekarnak, de a Clash zenei spektrum�nak t�gul�sa a '79 december�ben megjelent dupla album, a London Calling ut�n lett igaz�n l�tv�nyos. Ez a fantasztikus punk-reggae-ska-rhythm&blues-rockabilly-jazz egyveleg nem csak a Clash fõmûve. A London Callingot 1990-ben a Rolling Stone magazin - mivel oda�t csak 1980 janu�rj�ban jelent meg - a nyolcvanas �vek legjobb lemez�nek v�lasztotta, m�g 1998-ban a brit Q Magazin a hetvenes �vek elsõ sz�m� albumak�nt hozta ki. Miut�n az elm�lt �vtizedben sem t�rt�nt semmi �rdekes a k�nnyûzen�ben, maradjunk abban, hogy az ut�bbi harminc �v legkiemelkedõbb lemez�rõl van sz�.

Meghasonl�s Az �j �vtizedet kiterjedt turn�z�ssal kezdte a zenekar, s k�zben megjelent a Clash-mozi Rude Boy is. Ebben a zenekart az egyik road mindennapjain kereszt�l mutatj�k be, mindezt n�mi baloldali agit�ci�val fûszerezve. �gy p�ld�ul az egyik jelenetben Joe Strummer kiok�tja a tudatlan fõhõst, hogy a p�l�j�n l�that� "Brigade Rosse" felirat nem egy Martini-fajta. Joe ekkor m�g nem sejthette, hogy egyszer majd õt is v�r�s fest�kkel spriccelik le a n�la is kem�nyvonalasabb agit�torok… Ezut�n a London Calling folytat�s�t elk�sz�tendõ New Yorkba rep�lt a zenekar, s elõzetesk�nt megjelentettek Black Market Clash c�mmel egy kislemezek B-oldalaib�l �s eddig kiadatlan felv�telekbõl �ll� lemezt. Azok a rajong�k akik '80 kar�csony�n a tripla Sandinista! albummal lept�k meg magukat, alighanem t�bbs�g�kben csal�dtak. Ezen az anyagon csak nyomokban lelhetõ fel a Clash kor�bbi punkos jellege, ehelyett itt m�r a v�gletekig fokozz�k az eklektik�t a dub, a funk, a gospel, a bebop �s m�g vagy egy tucatnyi k�l�nb�zõ st�lus kipr�b�l�s�val. Az �rtetlen�l fogadott lemez nagyot bukott, k�l�n�sen Angli�ban. A nicaraguai forradalm�rok �gy�n�l kisebb dolga is nagyobb volt a Thatcher-�ra polg�rainak. A kritikusok �ltal legyilkolt mû lehets�ges rehabilit�ci�ja csak mostan�ban mer�lt fel, mivel a Sandinista! maga idej�ben p�ld�tlanul mer�sz k�s�rletezõ szelleme a mai mûfajok k�zti kalandoz�sok elõzm�ny�nek is tekinthetõ. "Minden nagy zenekart le k�ne lõni mielõtt elk�sz�tik a maguk Combat Rockj�t," mondta valaha egy kritikus. Az�rt mi ne legy�nk ennyire szigor�ak. Ha nincs a "Should I Stay Or Should I Go", vagy a "Rock the Casbah", ma val�sz�nûleg j�val kevesebben ismern�k a Clasht. Az utols� igazi Clash album Glyn Johns, a Rolling Stones, a Who �s a Led Zeppelin producer�vel k�sz�lt 1982-ben �s b�r egy�rtelmûen a kommersz ir�ny�ba mozdul el egy t�gabb k�z�ns�g el�r�se �rdek�ben, az�rt nem tekinthetõ �rul�snak. A "Rock the Casbah" m�g Headon szerzem�nye volt, de az ekkor m�r komoly drogprobl�m�kkal k�zdõ dobost el kellett k�ldeni, a hely�re pedig az elõdbõl ut�dd� avanzs�lt Terry Chimes ker�lt. Sok�ig ugyan nem �r�lhetett ennek, mert '83 tavasz�n õt is kir�gt�k, az �j dobos Pete Howard lett. "Topper" Headon ek�zben egyre m�lyebbre s�llyedt, heroin-d�lerk�nt tev�kenykedett �s 1987-ben gondatlans�gb�l elk�vetett ember�l�s�rt (egyik �gyfele t�ladagol�sban meghalt) 15 h�napra le is csukt�k. A Combat Rock megjelen�s�t k�vetõen a Who elõzenekarak�nt turn�zott a Clash Amerik�ban, de mindenhonnan kif�ty�lt�k õket. A mor�lis v�ls�g mellett a menedzser Bernie Rhodes �s Mick Jones kapcsolata is pattan�sig fesz�lt. V�g�l Rhodes r�vette Strummert �s Simonont, hogy r�gj�k ki Jonest. A tagok k�z�tt zenei n�zetk�l�nbs�gek is voltak, Jones tov�bb akart l�pni a popul�risabb mûfajok fel�, m�g Strummer �s Simonon a punkhoz szerettek volna visszat�rni. A szak�t�st k�vetõen Mick Jones Big Audio Dynamite n�ven hozott l�tre egy sikeres dance-funk egy�ttest egykori London SS-beli t�rsa, Tony James k�zremûk�d�s�vel, m�g Strummer�k k�t �j git�rossal t�lt�tt�k fel az �resed�st a Clashben. Vince White �s Nick Sheppard mûk�d�tt m�r k�zre a Cut the Crap album felv�telein�l, de ezt az 1984-es lemezt ut�bb mind Strummer, mind Simonon megtagadta, �gy ez m�r ink�bb csak az epil�gus a Clash t�rt�net�ben. 1988-ban, Earthquake Weather c�mû sz�l�lemez�nek megjelen�se elõtt Strummer �gy eml�kezett a Clash sztori v�g�re: "Hib�ztam… Be akartam bizony�tani, hogy �n vagyok a Clash, �s nem Mick (Jones). R�j�ttem, hogy ostoba voltam. R�j�ttem, hogy ez a dolog nem egy emberrõl sz�lt, hanem a n�gy�nk k�zti k�lcs�nhat�sr�l �s ez a var�zslat akkor �rt v�get, amikor Toppert kir�gtuk, nem amikor Micket." K�l�n utakon A Clash 1986-ban hivatalosan is bejelentett feloszl�sa ut�n, de m�g a m�r eml�tett '89-es sz�l�lemeze elõtt Strummer beseg�tett Mick Jonesnak a Big Audio Dynamite '86-os No. 10 Upping Street c�mû album�n �s t�bb filmben is szerepelt, �gy p�ld�ul Jim Jarmusch Mystery Trainj�ben. 1991-ben r�videbb ideig kiseg�tette a Shane MacGowan n�lk�l maradt Poguest, '96-ban pedig a Black Grape "England's Irie" c�mû sl�ger�ben mûk�d�tt k�zre. 1999 okt�ber�ben, Mescaleros nevû �j zenekar�val, t�z �v ut�n ism�t �n�ll� anyaggal �llt elõ Rock, Art and The X-Ray Style c�mmel, amit 2001-ben a Global a Go-Go k�vetett. Azt�n 2002 december�ben Joe Strummert elvitte egy sz�vroham. (Milyen rossz ezt le�rni…) A nem sokkal hal�la elõtt felvett utols� Mescaleros lemez, a Streetcore, 2003 okt�ber�ben jelenik meg. Mick Jones ek�zben sz�p sikereket k�nyvelhetett el a dub, reggae �s free-jazz elemekkel, valamint a legk�l�nb�zõbb hangmint�kkal oper�l� klubzenekar�val, a Big Audio Dynamite-tal. Az 1985-�s fel�ll�ssal n�gy lemezt adtak ki (This Is Big Audio Dynamite - 1985, No. 10 Upping Street - 1986, Tighten Up Volume '88 - 1988, Megatop Phoenix - 1989), majd miut�n '90-ben Mick mag�ra maradt, �j arcokkal l�trehozta BAD II n�ven a zenekar m�g ink�bb elektronikus t�nczene-orient�ltabb folytat�s�t. A legink�bb kr�nikusan alult�pl�lt alb�n� gorill�ra eml�keztetõ Paul Simonon a Clash kim�l�sa ut�n Havana 3 A.M. n�ven alak�tott egy rockabilly zenekart, de ez csak egy lemezt jelentetett meg '91-ben. Paul az�ta eredeti szakm�j�nak, a fest�szetnek �l. Topper pedig j�l lefogyott a b�rt�nben, hogy a dobosr�l se feledkezz�nk el. Ami�ta '91-ben a Levi's rekl�mnak eladott "Should I Stay Or Should I Go"-nak k�sz�nhetõen a Clash v�gre mag��nak tudhatott egy poszthumusz elsõ helyez�st a brit list�kon, idõrõl idõre felr�ppennek az �jraegyes�l�s k�r�li pletyk�k. 1996-ban, a Sex Pistols felt�mad�sakor elterjedt az a h�r, hogy a Clash lenne az �ppen esed�kes Lollapalooza Tour fõzenekara, de ez nem val�sult meg. '99-ben sem volt el�g ehhez a Strummer-lemez, az arch�v koncertfelv�telek, a Burning London c�mû Clash feldolgoz�s album, meg a Westway To The World c�mû dokumentumfilm, amelyben a tagok vallanak a zenekarr�l. K�sõbb az Ian Dury eml�k�re rendezett koncert kapcs�n voltak ilyen tal�lgat�sok, de a legenda apr�p�nzre v�lt�sa elmaradt, most m�r v�glegesen.