The Clash
Nagyvrosi gerillk
1976 prilis elsejn Joe Strummer gondolt egyet s elhatrozta, feloszlatja zenekart, az elsõ kislemeznek megjelense elõtt ll 101'ers-t. Aznap este ugyanis egy bizonyos Sex Pistols trsasgban lptek fel, Joe pedig megrezvn az j idõk szelt, rgtn tudta, neki most punkzenekart kell alaktania. Ekzben London egy msik rszben a hasonl felismerstõl vezrelt Mick Jones prblta London SS nevû zenekart a punk irnyba terelni. Kezdetben a ksõbbi Generation X s Sigue Sigue Sputnik-tag Tony James basszusozott itt, akinek a helyt aztn Jones gyerekkori bartja, Paul Simonon vette t. A zenekar gyeit a Pistols-menedzser Malcolm McLaren zlettrsa, Bernard Rhodes tartotta kzben, mg a folyton vltoz tagok kztt megfordult Brian James, a Damned ksõbbi gitrosa, valamint Chrissie Hynde, a Pretenders nekesnõje is. A skt-rmny szrmazs Strummer, eredeti nevn John Mellor, egy brit diplomata fiaknt szletett Trkorszgban, ahonnan elõbb Egyiptomba, ezutn Mexikba, majd Nmetorszgba kltztt a csald. Hsz vesen viszont mr London utcit rtta, alkalmi munkkbl, srssbl s fûnyrsbl tartotta el magt s egy foglalt hz pincjben gyakorolt rhythm&blues zenekarval, a 101'ersszel. A mûvszeti fõiskolbl kimaradt Jones s Simonon mindketten London fõleg bevndorlk lakta munksnegyedben, Brixtonban nõttek fel. gy a ksõbbi Clash-himnusz "White Riot" tmjt szolgltat, '76 szeptemberben lezajl Notting Hill-i faji zavargsokat Jones a laksuk ablakbl nzhette vgig. Strummer mjus vgn csatlakozott az ekkor mr Clash-re keresztelt London SS-hez, oldaln a 101'ers msik gitrosval Keith Levine-nel. Levine nhny koncert utn drogproblmi miatt kiszllt a zenekarbl, hogy aztn vekkel ksõbb majd John Lydon (Johnny Rotten) Public Image Ltd-jben bukkanjon fel. A dobokat ebben a korai idõszakban mg Terry Chimes (gnynevn Tory Crimes) pfflte, a Clash klasszikus felllsa '77 februrjban a helyre lpõ Nicky "Topper" Headonnel vlt vglegess.
![](http://magyartaraj.uw.hu/clash1.jpg) A jliusban a Pistols elõtt mr egyszer fellpett Clash igazi debtlsa a '76 szeptemberben megrendezett 100 Club-beli punkfesztivl volt, amelyen egyszerre mutatkozhattak be az eddig csak elszigetelten mûkdõ punkzenekarok, a Sex Pistols, a Damned, a Buzzcocks, a Siouxsie and the Banshees, a Vibrators s a Clash. A New Musical Express helysznen tartzkod tudstja, Geoff Hill a kvetkezõket rta a Clashrõl: "A szmaik rvidek s lnyegre trõk… az elõadsmdjukbl gy tûnik, hogy kifejezetten kedvelik a rockzent." s tnyleg. A Clash nem csak Hillt gyõzte meg, de a CBS lemeztrsasg kpviselõit is, akik '77 februrjban, miutn Strummerk mr a Sex Pistols hrhedt "Anarchy" turnjn is rszt vettek, leszerzõdtettk õket. A hrom egymst kvetõ htvgn rgztett s cmknt is a zenekar nevt viselõ lemezen mg Chimes dobolt, de utna rgtn lelpett, tadva a helyet Headonnek. Az albumrl elsõ kislemezknt megjelentetett "White Riot" egyrtelmû llsfoglals volt az ekkortjt Angliban egyre inkbb fokozd fajgyûllet ellen. Mikzben Rod Stewart s Eric Clapton elismerõen nyilatkoztak Enoch Powellrõl, a bevndorlk ellen uszt politikusrl, a Clash rszt vllalt a Rock Against Racism kampnyban, zenjbe pedig egyre tbb fekete elemet vitt be. gy mr az elsõ lemezen szerepelt a Junior Murvin-feldolgozs "Police and Thieves", amelynek eredetije az "A Ravasz, az Agy s kt fstlgõ puskacsõ" filmzenjben is hallhat. A Clash tagjai a Sex Pistols ltszlag cltalan nihilizmusmval szemben megprbltk elhitetni, hogy az ltaluk brzolt negatv jelensgek megvltoztathatk. Trvnyen kvli nagyvrosi gerillknak tartottk magukat, akik a trsadalmi igazsgtalansgok ellen harcolnak. Mindezt olyan elkpesztõ energival s belelssel adtk elõ, hogy nem lehetett ktelkedni a hitelessgkben. A '77 vgn megjelent elsõ Clash lemezt a CBS amerikai rszlege nem volt hajland kiadni, gy aztn a The Clash lett minden idõk legkelendõbb import albuma az Egyeslt llamokban. A zenekar a Buzzcocks s a Jam trsasgban indult a lemezbemutat "White Riot"-turnra. Mikzben õk az orszgot jrtk, a CBS a megkrdezsk nlkl vlasztotta ki msodik kislemeznek a "Remote Control" cmû szmot. A zenekar erre felhborodsban a dub/reggae ikon Lee "Scratch" Perry segtsgvel rgztett "Complete Control" megjelentetsvel vgott vissza, amelyben a mûvszi szabadsg megnyirblsa ellen tiltakoztak. Ekzben a trvnyen kvli imidzset erõstendõ, a Clash tagjainak tbbszr is meggyûlt a baja rendõrsggel. Strummert mg '77 jniusban rajtakaptk, amint egy kzterleten tallhat tglafalra ppen a "Clash" szt mzolja fel. A pldtlan gaztett brsgi trgyalsa miatt Joe knytelen volt elmulasztani ugyanakkor esedkes jelenst Newcastle-ben, ahova egy hotel krra elkvetett prnahuzat-lopsi gy miatt kellett volna elmennie. De a tbbiek sem ttlenkedtek. Az ppen unatkoz Simonon-Headon ritmusszekci 1978 mrciusban versenygalambokra lvldztt a prbahelyknek otthont ad plet tetejrõl, s a kt vandlt csak fejenknt 1,500 fontos vadk ellenben engedtk szabadlbra. 1978 nyarn megkezdõdtek a msodik album felvtelei Sandy Pearlman (ex-Blue yster Cult) irnytsval. A zenekar az amerikai piac ignyeinek megfelelõ hangzst szeretett volna, ezzel szemben a Give 'Em Enough Rope csak Angliban rt el kirobban sikert. A kvetkezõ vben ezrt kt amerikai turnt is bevllalt a Clash, a kztk maradt idõt pedig a The Cost of Living EP kiadsra hasznltk fel. Ezen szerepel a Bobby Fuller Four "I Fough the Law" cmû szmnak Clash-tirata, amit mg az elsõ amcsi turn alatt kedveltek meg a srcok. Mr az amerikai turnk sorn is fõleg R&B elõadkat hvtak meg elõzenekarnak, de a Clash zenei spektrumnak tgulsa a '79 decemberben megjelent dupla album, a London Calling utn lett igazn ltvnyos. Ez a fantasztikus punk-reggae-ska-rhythm&blues-rockabilly-jazz egyveleg nem csak a Clash fõmûve. A London Callingot 1990-ben a Rolling Stone magazin - mivel odat csak 1980 janurjban jelent meg - a nyolcvanas vek legjobb lemeznek vlasztotta, mg 1998-ban a brit Q Magazin a hetvenes vek elsõ szm albumaknt hozta ki. Miutn az elmlt vtizedben sem trtnt semmi rdekes a knnyûzenben, maradjunk abban, hogy az utbbi harminc v legkiemelkedõbb lemezrõl van sz.
|
|
![](http://magyartaraj.uw.hu/clash5.jpg)
Meghasonls
Az j vtizedet kiterjedt turnzssal kezdte a zenekar, s kzben megjelent a Clash-mozi Rude Boy is. Ebben a zenekart az egyik road mindennapjain keresztl mutatjk be, mindezt nmi baloldali agitcival fûszerezve. gy pldul az egyik jelenetben Joe Strummer kioktja a tudatlan fõhõst, hogy a pljn lthat "Brigade Rosse" felirat nem egy Martini-fajta. Joe ekkor mg nem sejthette, hogy egyszer majd õt is vrs festkkel spriccelik le a nla is kemnyvonalasabb agittorok… Ezutn a London Calling folytatst elksztendõ New Yorkba replt a zenekar, s elõzetesknt megjelentettek Black Market Clash cmmel egy kislemezek B-oldalaibl s eddig kiadatlan felvtelekbõl ll lemezt. Azok a rajongk akik '80 karcsonyn a tripla Sandinista! albummal leptk meg magukat, alighanem tbbsgkben csaldtak. Ezen az anyagon csak nyomokban lelhetõ fel a Clash korbbi punkos jellege, ehelyett itt mr a vgletekig fokozzk az eklektikt a dub, a funk, a gospel, a bebop s mg vagy egy tucatnyi klnbzõ stlus kiprblsval. Az rtetlenl fogadott lemez nagyot bukott, klnsen Angliban. A nicaraguai forradalmrok gynl kisebb dolga is nagyobb volt a Thatcher-ra polgrainak. A kritikusok ltal legyilkolt mû lehetsges rehabilitcija csak mostanban merlt fel, mivel a Sandinista! maga idejben pldtlanul mersz ksrletezõ szelleme a mai mûfajok kzti kalandozsok elõzmnynek is tekinthetõ. "Minden nagy zenekart le kne lõni mielõtt elksztik a maguk Combat Rockjt," mondta valaha egy kritikus. Azrt mi ne legynk ennyire szigorak. Ha nincs a "Should I Stay Or Should I Go", vagy a "Rock the Casbah", ma valsznûleg jval kevesebben ismernk a Clasht. Az utols igazi Clash album Glyn Johns, a Rolling Stones, a Who s a Led Zeppelin producervel kszlt 1982-ben s br egyrtelmûen a kommersz irnyba mozdul el egy tgabb kznsg elrse rdekben, azrt nem tekinthetõ rulsnak. A "Rock the Casbah" mg Headon szerzemnye volt, de az ekkor mr komoly drogproblmkkal kzdõ dobost el kellett kldeni, a helyre pedig az elõdbõl utdd avanzslt Terry Chimes kerlt. Sokig ugyan nem rlhetett ennek, mert '83 tavaszn õt is kirgtk, az j dobos Pete Howard lett. "Topper" Headon ekzben egyre mlyebbre sllyedt, heroin-dlerknt tevkenykedett s 1987-ben gondatlansgbl elkvetett emberlsrt (egyik gyfele tladagolsban meghalt) 15 hnapra le is csuktk. A Combat Rock megjelenst kvetõen a Who elõzenekaraknt turnzott a Clash Amerikban, de mindenhonnan kiftyltk õket. A morlis vlsg mellett a menedzser Bernie Rhodes s Mick Jones kapcsolata is pattansig feszlt. Vgl Rhodes rvette Strummert s Simonont, hogy rgjk ki Jonest. A tagok kztt zenei nzetklnbsgek is voltak, Jones tovbb akart lpni a populrisabb mûfajok fel, mg Strummer s Simonon a punkhoz szerettek volna visszatrni. A szaktst kvetõen Mick Jones Big Audio Dynamite nven hozott ltre egy sikeres dance-funk egyttest egykori London SS-beli trsa, Tony James kzremûkdsvel, mg Strummerk kt j gitrossal tltttk fel az resedst a Clashben. Vince White s Nick Sheppard mûkdtt mr kzre a Cut the Crap album felvteleinl, de ezt az 1984-es lemezt utbb mind Strummer, mind Simonon megtagadta, gy ez mr inkbb csak az epilgus a Clash trtnetben. 1988-ban, Earthquake Weather cmû szllemeznek megjelense elõtt Strummer gy emlkezett a Clash sztori vgre: "Hibztam… Be akartam bizonytani, hogy n vagyok a Clash, s nem Mick (Jones). Rjttem, hogy ostoba voltam. Rjttem, hogy ez a dolog nem egy emberrõl szlt, hanem a ngynk kzti klcsnhatsrl s ez a varzslat akkor rt vget, amikor Toppert kirgtuk, nem amikor Micket."
Kln utakon
A Clash 1986-ban hivatalosan is bejelentett feloszlsa utn, de mg a mr emltett '89-es szllemeze elõtt Strummer besegtett Mick Jonesnak a Big Audio Dynamite '86-os No. 10 Upping Street cmû albumn s tbb filmben is szerepelt, gy pldul Jim Jarmusch Mystery Trainjben. 1991-ben rvidebb ideig kisegtette a Shane MacGowan nlkl maradt Poguest, '96-ban pedig a Black Grape "England's Irie" cmû slgerben mûkdtt kzre. 1999 oktberben, Mescaleros nevû j zenekarval, tz v utn ismt nll anyaggal llt elõ Rock, Art and The X-Ray Style cmmel, amit 2001-ben a Global a Go-Go kvetett. Aztn 2002 decemberben Joe Strummert elvitte egy szvroham. (Milyen rossz ezt lerni…) A nem sokkal halla elõtt felvett utols Mescaleros lemez, a Streetcore, 2003 oktberben jelenik meg. Mick Jones ekzben szp sikereket knyvelhetett el a dub, reggae s free-jazz elemekkel, valamint a legklnbzõbb hangmintkkal operl klubzenekarval, a Big Audio Dynamite-tal. Az 1985-s felllssal ngy lemezt adtak ki (This Is Big Audio Dynamite - 1985, No. 10 Upping Street - 1986, Tighten Up Volume '88 - 1988, Megatop Phoenix - 1989), majd miutn '90-ben Mick magra maradt, j arcokkal ltrehozta BAD II nven a zenekar mg inkbb elektronikus tnczene-orientltabb folytatst. A leginkbb krnikusan alultpllt albn gorillra emlkeztetõ Paul Simonon a Clash kimlsa utn Havana 3 A.M. nven alaktott egy rockabilly zenekart, de ez csak egy lemezt jelentetett meg '91-ben. Paul azta eredeti szakmjnak, a festszetnek l. Topper pedig jl lefogyott a brtnben, hogy a dobosrl se feledkezznk el. Amita '91-ben a Levi's reklmnak eladott "Should I Stay Or Should I Go"-nak ksznhetõen a Clash vgre magnak tudhatott egy poszthumusz elsõ helyezst a brit listkon, idõrõl idõre felrppennek az jraegyesls krli pletykk. 1996-ban, a Sex Pistols feltmadsakor elterjedt az a hr, hogy a Clash lenne az ppen esedkes Lollapalooza Tour fõzenekara, de ez nem valsult meg. '99-ben sem volt elg ehhez a Strummer-lemez, az archv koncertfelvtelek, a Burning London cmû Clash feldolgozs album, meg a Westway To The World cmû dokumentumfilm, amelyben a tagok vallanak a zenekarrl. Ksõbb az Ian Dury emlkre rendezett koncert kapcsn voltak ilyen tallgatsok, de a legenda aprpnzre vltsa elmaradt, most mr vglegesen.
![](http://magyartaraj.uw.hu/clash2.jpg)
|